|
Biológiai értelemben a vad teák semmiben sem különböznek az ültetvényeken használt teáktól. A XIX. század második harmadáig voltaképpen minden pu'erh vad tea, tehát ősi, vad fákról, vagy azok utódairól szedett tea volt. Az ún. teaültetvények is a vadon növő fák mintájára fa formára metszett egyedekből álltak. A mai vad teaként azonosított teák formába kerülése új tendencia.
A nagy pu'erh klasszikusok időszakában, 1961-től a 90-es évek elejéig a teák feldolgozása során nem használtak kizárólag vad élőhelyről származó teákat, azokat inkább hozzákeverték az ültetvényes anyaghoz.. Éppen ezért, mivel 150 éves minták nem állnak rendelkezésünkre, nincs igazán tapasztalatunk arra vonatkozólag, hogyan érnek és változnak a préselt vad teák. A válaszra jó 20-30 évet kell még várni. Jelenleg úgy tűnik, hogy bizonyos területek (YiWu, Banzhang, Pasha, Lancang) vad teái elsősorban hatalmas erejüknél, az elraktározott energiánál fogva lehetnek érdekesek. Ezek a teák komplexitásban időnként elmaradnak az érlelt, idős puerhektől, ha nem így lenne, talán fel is robbannának, de 2-4 éves korban éppen friss erejüket kívánjuk. 4-6 éves vad pu'erheket kóstolva az új terméshez képest egyenlőre annyit mondhatunk, hogy ízeik kerekednek, záródnak, az élek tompulnak, erejük pedig, bár az eltelt idő redői alá szorul, továbbra is üt. A legjobb minőségű vad teák teljes kört írnak le a szájban, eső utáni földet, mezőt, vadszőlőt, szilvát idéznek, erejük pedig lappangva hömpölyög át a tudaton. A vad teák legtöbbször napon szárított és lazán formába préselt teák.
|
Online teabolt
Főoldal
