1999 Menghai 7592
Az ízlelés tapasztalata jól mérhető. Végy egy shu puerht, különböző évjáratokból, a szokásos módszereddel kóstold végig. Senki sem emlékszik már arra, milyen volt/lehetett a tea évjárata ebben, vagy abban az évben, mostmár az van, ami van. Az idő számít és csak most. Elég, ha három fajtát próbálsz. Most kóstolj meg egy fiatal, csak rügyekből álló hegyes, erős shu puerh teát. Most tedd meg ugyanezt egy nagylevelű, lusta, olcsó shu teával, ez is legyen fiatal. Igyál még néhány egyszerű leveles puerht, aztán szükséged lesz még egy, nagyon egyszerű, uram bocsáss meg; rossz teára. Ennyi elég is lesz, nyelved és szájpadlásod emlékezetedben benne él minden osztály, minden íz. Tévedni persze fogsz, mert meghökkentően más egy Dali, vagy egy lincangi eredetű tea és Menghai területén belül is jónéhány, akár egymásnak is ellentmondó ízzel találkozhatsz. Ezen a soron teljesen kívül állnak azok a shu puerhek, amiknek vad tea alapanyaga van. Szóval biztos melléfogsz egyszer kétszer, de mégis, ha teszt elé állítanak és fel kell ismerned egy érlelt, vagy fiatal ízt, nemigen fogsz nagyot tévedni. Máris teatesztert neveltünk belőled.
Nem árt ha emlékezeted pár napig, esetleg két hétig zöld teákkal simítod és vársz, hogy a szervezeted szóljon, miből kér ismétlést. Aztán kis idő eltelte után akár vaktesztre is vállalkozhatsz. Eléd rakjuk ezt a tongot 筒, szó szerint csövet, bambusz, esetleg pálmalevéllel burkolva. Semmilyen jel, írás, égitest, semmi sem utal arra, honnan származik, mikor született. Benne hét fiú lapul, hét puerh lepény (sütemény - ahogy máshol fordítják), pogácsa, ahogy felvidéki puerh szeretők hívják. Bizony, így; teapogácsa. A csomagolás a 30 éven át alkalmazott kínai egyenruha, semmit nem árul el a tartalomról - kínai tea - tessék! De téged ez nem téveszt meg, sőt örülsz neki, mert az eredetiség jeleit látod a csomagolás apró részleteiben.
A lepény felszíne rögösen elnagyolt, hátul hatalmas léptú levelekből és szárakból áll - édes lesz - fut össze szádban a nyál. Elől a szokásosnál kevesebb bekevert rügy - 7, de inkább 8, esetleg 9 ilyesmi lehet a levelek osztálya, a legnagyobb. Megvan a tea receptjének utolsó előtti száma. Az utolsót már tudod, kettes, mert a tongban kis papíron ott a Menghai Teaüzem felirata. 82, vagy 92. Ez lesz a tea vége. De mi az eleje? Ez a legkönnyebb feladat. Amikor feltalálták, 1972-ben csak egy hivatalos recept került gyártásba, a 7262, továbbá néhány nagylevelű, de névtelen blend, lásd a puerh évkönyveket. Három évvel később a shu osztály teái a 7552, 7562, 7572, 7582, 7592, egy évvel később még két igazítás 7632, 7692, majd a szerintem legfinomabb merítés, a 7752; egészen a nyolcvanas évek végéig ez maradt a menü. Aki végigkóstolja ezeknek a recepteknek a ma olcsón elérhető, új kiadásait, meglepődik, mennyire kiegyensúlyozott képet kap. Sokkal elfogadhatóbb sort, mint egy vörösbor szelekciót. Ebben a sorban ugyanis nincs fiatal fajbor, ami jövőre meghal, bár frissessége ma még öröm. Minden tagja külön gyerek és folyamatosan változik.
Méghozzá nagyon érdekesen változik. A 7562 levélosztálya fiatalabb, finomabb rügyeket tartalmazó keverék, a 7592 lusta, nagy levelű tea. A 7562 tehát fiatalon még nehezen befogadható, sietős, húzós, harcias karakter lesz. A 7592 sose lesz sietős, gyors tea, megfontolt, gondos, olajos mélyre elterülő, lenyugvó, kisimító ital. Ezeket a tulajdonságokat majd a 7562 is megkapja, évek múlva, akkor csodás lesz zengő erejének és elsimuló nyugalmának kettőssége. A 7592 viszont érett teaként egyre nagyobb mélységekből meríti ízeit. A legizgalmasabb ebben a sorban kétségtelenül a 7572 Janus-arcú, sokízű, jellemtelen forgandó teste. Jó víz kell hozzá. De ez most nem az. Nem mentás, kámforos a papír illata. Inkább mogyorókrém, dióbél és valóban - édes sütemény.
Így hát, kibontva a "pogácsát", letörve egy darabját és felöntve a teát, amikor vastag filmként terülnek az olajok csészénkben, amikor orrunkat illóolajok nedvesítik, amikor az első korty a nyelv alá, körbe-körbe és a torokba száll, jól tudjuk, hogy legalább 5-6 éves teával van dolgunk. Ha pedig 9-10 felöntés után látványosan színét veszti és még édesebbre vált, akkor azt is tudjuk, hogy az előző században született. Mint az orvosság, száll belénk, és bontjuk még tovább az ízek legutolsó porcikáit. Dióméz, gesztenyemassza, mandulatej bíborba burkolva. Vastag, szép tea, simogató erővel.
A 7592-vel volt dolgunk 1999-ből, 2009-ben.
Nem virtuális teakóstoló erre. |